Tegnap meglátogattuk a nagy Hummusbart a Nádor (ex Münich Ferencucca) utcában.
Mikor odafele tartottunk csak azt láttuk, h sok bakancsos ember lézeng, köszönget egymásnak, míg mások a rendes vasárnapi parki lét csúszdás, focizós, homokozós, napozós tevékenységeit folytatták…
Tehát mi el a Hummusbarba be. Természetesen 1-1 pohárka menta teával kínáltak.
Rendeltünk 1 hummus tálat (falafel, marokkói répa, káposztasaláta, répasaláta, 1 laffa), 1 csicseriborsós, kukszkuszos, répás lencselevest, 1 hummus tálat üresen, 1 laffát za’atárral, 1 salátatálat és 1 lencsé rízst (utoljára ilyet Tel Avivban ette, a Moshe Dayan utcában, 1996-ban. Olyan jó volt. Megint Izrael vágyam lett. Hozzá mentás limonádét ittunk.
Kávét nem itt, hanem a Szabadság téren fogyasztottuk el, ahol dirrekt elmondtam a felszolgálónak, hogy mit kérek. Hosszú kávét cukorral elkeverve, majd jéggel összeturmixolva, azt mondja, azaz frappét. Erre kérdi tejjel? Mondom, hogy NEM. Erre kihozza a cuccot. Megittam, majd megkérdezem, ebben tényleg nem volt tej? Nem csak víz és jég. Kicsit elgondolkozott a pincnök és kibökte, meg Nescafé frappé por. Hát az pedig full tejpor, azaz laktóz, amire érzékeny vagyok.
Úgy megpuffadtam, hogy a barátim azt hitték dinnyét hordok a pólóm alatt. Erről nem beszélve irtóra fájt is a gyomrom és a pocakom.
A bakancsosok ellen megnéztük BRÜNOt, aki egy nagyon buzi, polgárpukkasztó, osztrák divat újságíró. És megtudtuk a filmből azt is, hogy a hummus nem egyenlő a hamasszal.
Jártunk a határban, nem, nem kint a réten, hanem a Határ Étteremben Balatonalmádiban, ami Eötvös Károly Utazás a Balaton körül c. írásában arról híres, hogy a valaha itt állt csárda szelemen fája pont a Veszprém és a Somogy-Zala vármegye határán állt. S ahogy mostanában az amerikai filmekben látjuk, hogy a rendőr nem üldözheti a bűnözőt az állam határon túlra, így nem üldözhették a pandúrok se a betyárokat. Aki töbet akar erről olvasni egy finom ebéd mellett megteheti a ma már kizárólag Almádiban, Káptalanfüred előtt kicsivel található étteremben.
Én, bizi egy finom gombalevest ettem, míg rizi egy májgombóc levest kanalazott a nagyszemű balatoni monszún eső elől a fedet étterembe menekülve. A második fogásban én nyertem megint, mert én vadragut erdészné módra fogyasztottam, DÖDÖLLÉvel (főt krumplit pépesítünk, kevés liszttel könnyű tésztát gyúrunk, majd zsírban üvegesre futtatott hagymán megsütjük), míg rizi szezámos rántott pulykamellet evett spenótos (blansírozott ízetlen spenót) palacsintával. A dödölle oly jó, volt, hogy az édességről már nem is írnék, csak megemlítem – bár a frutti di bosco szósz isteni volt – mákkrémes palacsinta.
A HVG Kártyámnak hála még 10% kedvezményt is kaptunk.
3 gyerek + 2 felnőtt, 3 pizza egy feledhető spaghetti carbonara (tejszínes besamel ízű, fűszertelen, de szép császászalonnás, szép sajt forgácsokkal) és egy 990Ft-os gyermek adag pipimell sültburgonyával és sok-sok ketchuppal.
és most a pizzáról fogok áradni, mert olya finom a tésztája és a feltét rajta, hogy elnyomja a kicsit kevéssé – talán ez akarattal van így – fűszerezett paradicsomszósz ízét. így tényleg kiemelve a feltét és a sajt finomságát.
mindezt már 3x élveztük a svábhegy új büszkeségében, a Fogas Pizzériában. kedves a kiszolgálás, bár a fiatalember kissé sok.
a pizzát a pécsi elefántoséhoz, vagy a fehérvárihoz tudom csak hasonlítani. sajjnos csak a xii. kerületben szállítanak ki.
fagyizni a szamosba mentünk, de kv-t ott ne igyon a kedves olvasó, csak ha a bécsi pörkölésűt kedveli, mert ott a Sacher kávé dívik, míg én az olaszra esküszöm. a pizzériában ILLY-t főznek. finom, krémes.
igazából a címben sorrend csere történt, mert előbb készült a finom cookie, amit rizi és bizi együtt kanyarított. a belvárosi orvos receptfüzet németesen precíz, de ötlettelenül egysíkú sütit ajánlott nekünk. én, ha rizi nem fogja le a kezem…, én citrom héjjat reszertem volna bele és talán még vagy őrölt szegfűszeget vagy, ha bátrabb vagyok 1 kis kardamont… … … … de nem tettem.
fűszer és lélek… ezt a csodás könyvet kapta édes rizi a szülinapjára, ami nem ma, se nem holnap van, de nem soká jön.
eddig bécsben találtunk csak olyan “étkezdét”, ahol elélveztünk. és bár már évek óta van CULINARIS, mi most vettünk először olyan alapanyagot, amitől otthon volt orgazmusunk.
olasz saláta keverék, chilei lazac… raktam rá (sajna szárított) kaprot, citromot… előbb oliva olajon és kapron megsütöttem, majd citromon megpároltammmmmmmmmmmmmm……mmmmmmmmmm. a salátára mézen, olajon, citromon és són kívül a lazac finom zaftját öntöttem. nem is tudom melyik lett finomabb… jujjj, ennyire finomat rég készítettem… ez bizony nagyon megnyugtatott.
tegnap, azaz szombaton sokat kűzdöttünk, h végre sütihez juthassunk. bár ne sikerült volna.
nna, de az elején kezdem, a még szép és finom JEZSEK cukrászdánál. finom volt a rákóczi túrós, hazavittem 2 brióst, ami épp akkor jött ki a sütőből, majd néhány török mákost is kaptunk.
aztán jött a délutáni tragédiás süti canossa.
a GÜL BABA türbéjénél voltunk, majd a DAUBNERbe gondoltuk beülni, de ott nincs 1 szék, se egy asztal, tehát elindultunk a rózsadomb felé. a CAFE57ben nem találtunk 1 olyan deszertet sem, amit Rizi szívesen magához vett volna, majd a JÓ KENYÉR felé vettük az utat, amit zárva találtunk. innen mentünk tovább a Vienna MeLounge, bár ne jutott volna eszünkbe.
tehát, ha már jártak giccs, helyen, hát azt erről mintázták, mert ez egészen lenyűgözően… szar süt, vacak francia krémes és egy meleg tejes kávé, amit ezen a helyen melanzsnak hívnak.
és még vasárnap is rossz élmények sora a cukrászda. most a böszörményi úti SZAMOSt látogattuk meg. a felszólgálón kikapcsolták a kedvesség és udvariasság funkciót, de ezen a helyen mindig ez van. a SZÉPKILÁTÁS SZAMOS szuper mindig, de a böszörményi úti mindig morc hely.
tegnap, azaz szombaton sokat kűzdöttünk, h végre sütihez juthassunk. bár ne sikerült volna.
nna, de az elején kezdem, a még szép és finom JEZSEK cukrászdánál. finom volt a rákóczi túrós, hazavittem 2 brióst, ami épp akkor jött ki a sütőből, majd néhány török mákost is kaptunk.
aztán jött a délutáni tragédiás süti canossa.
a GÜL BABA türbéjénél voltunk, majd a DAUBNERbe gondoltuk beülni, de ott nincs 1 szék, se egy asztal, tehát elindultunk a rózsadomb felé. a CAFE57ben nem találtunk 1 olyan deszertet sem, amit Rizi szívesen magához vett volna, majd a JÓ KENYÉR felé vettük az utat, amit zárva találtunk. innen mentünk tovább a Vienna MeLounge, bár ne jutott volna eszünkbe.
tehát, ha már jártak giccs, helyen, hát azt erről mintázták, mert ez egészen lenyűgözően… szar süt, vacak francia krémes és egy meleg tejes kávé, amit ezen a helyen melanzsnak hívnak.
és még vasárnap is rossz élmények sora a cukrászda. most a böszörményi úti SZAMOSt látogattuk meg. a felszólgálón kikapcsolták a kedvesség és udvariasság funkciót, de ezen a helyen mindig ez van. a SZÉPKILÁTÁS SZAMOS szuper mindig, de a böszörményi úti mindig morc hely.
elkezdődött az új év, 5769-et írunk, és idén is megtartjuk a jajm kippert (jom kippur), azaz a 25 óra totál böjt, azaz 25 óra tökéletes gasztro szabadságot kapunk. mindenféle szépre, jóra, ízletesre gondolhatunk ugyanúgy, mint 1-1 korty finom, frissítő, üde vízre, akár csak a csapból is.
mert ilyenkor nem hogy nem eszünk, nem iszunk, de fogat sem mosunk, sőt még kezet se. semmit nem teszünk, ami bármiféle élvezetet nyújtana.
de gondolni rá, na azt szabad. mindent ki lehet találni, szója krémes tök leves, barackos csúsztatott palacsintát ágyas pálinkás maceszgombóccal; vagy a kóser marhaszegyet rántva almás-hagymás-krumpli pirével és szarvasgombás hagyma lekvárral, desszertnek ország tortát kóser schliwowitz-cal és utána szója habos kávéval, stb., stb.
minden valószínűség szerint itt a vég kezdete már rég elkezdődött… mikor az előző tulajdonos elkezdte a helyet értékesíteni.
most új tulajdonos van, aki egy másik éttermet is vezet.
de itt MŰANYAG TÁNYÉR van, ami tök gáz. viszont nincs frissen sült csirke darabka, se cézár öntet. pedig ez valaha a legjobb salátabár volt. amolyan etalon, sokan másolták őket. van akinek megy is (pl. fruccola [Arany János utca] vagy kiwi [Infopark C ép.])
amúgy lehetett volna szebb műanyag tálat is találni, mint a nagykerben 2,60 (incl áfa) -ért értékasített legolcsóbb tálat. és nem az ántsz-t, hanem a tulajt kéne szídni, vagy rávenni, hogy vegyen rendes mosogatógépet, ne egy háztartásival próbálja az ántsz-t megetetni.
sokat jártam ide, és még sokkal többet rendeltem innen, de ez maga a feneketlen mélység. az ízek pedig a dögvész előtti utolsó pillanatokat jelzik.
