falafel, rebarbara torta és bkool (burger king) ;)

fura kavar volt a mai gasztro tapasztalataimban…

ettem reggel itthon egy finom kakaóscsigát hozzá egy isteni kakaót rizi jóvoltából.

aztán kv a művészben, ami nagyot fejlődött, szebb és nagyobb italkínálatú lett. danesi a kv, amit nagyon nagyon szeretek.

1kor meetingem volt, előtte beugrottam az alkotmány utcai hummus barba, amit már korábban is említettem. ez is isteni falafelt és nanát szolgált fel. 5ös

eztán a fruccola felé vettem utam, ahol végre találtam rebarbara tortát, ami savanyább volt, mint bármi, amit valaha gondoltam, h lenni tud. 4es

aztán rizivel – aki állítólag borzalmas szendvicseket csinált ma ebédre magának – beugrottunk 1 jeges kv-ért (rizi) és egy epres-kekszes bkool-ért (bizi) egy burger king-be, ami a várakozásoknak megfelelő volt. 4es alá, bár a jeges kv érdemel egy erős 4est, igaz, vagy 5 percig kellet rá várni

vacsorára meg megettem a teletál által kiszállított nem túl finom borsó levest, szinte már teljesen feloldódott vajgaloskákkal és majd’ menza ízű levével, majd a teljesen íztelen csirkemell aprólékot, valamilyen sárgás színű szósszal és pehely burgonyapürével. ez amolyan 2es alá kaja volt.

bizi

Hirtelen felindulásból elkövetett langyos saláta

Végy egy hirtelen jött éhséget és mindazt, amit a fridzsideredben s annak környékén találsz…

Tehát a nálam talált hozzávalók:

5-6 szem krumpli

fél fej jégsaláta

2 paradicsom

fél üveg spárga

fél konzervnyi kukorica

1-2 zellerszár

3-4 tojás

fél kígyóuborka

Az öntethez:

Majonéz

Mustár

Só,bors

Citrom,méz

Olivaolaj

Provance-i fűszer

A krumplit és a tojást külön-külön feltettem főni, majd egy nagy salátástálba elkezdtem belepakolni a többi, friss hozzávalót, úgy mint: kicsire szelt vagy tépett jégsaláta, apróra szelt zeller, ubi és nagyobbakra szelt paradicsom.

Én a spárgát felszeltem kisebb rudacskákra, majd a kukoricával és az öntethez használt fűszerekkel együtt egy kis olajon átmelegítettem. Ez a lépcső persze kihagyható, és frissen a többi saláta-résztvevő mellé hajíthatjuk őket is.

Ezután elkészítettem az öntetet. Egy kis tálban összegyűjtöttem a hozzávalókat, ízlés szerinti arányban, ellenőrzésként bele-bele nyalintva. A provance-i fűszer helyett mindenki használhatja a maga saját kedvenc fűszerét, lényeg: hogy karakteres legyen.

Amint a tojások megfőttek felszeltem őket és rádobtam a már összekevert salátára. Aztán jöttek a krumplik (héjában főztem, így finomabb, bár ujjhegyégető sport a meghámozásuk), szintén karikákra szelve.

Már az öntet érkezése előtt lehet fűszerezni a salátát: só, bors, bazsalikom, citrom, méz…

Ezután az egészet összeforgattam, rácsorgattam az öntetet és azzal is átkevertem az egészet. (Szerintem az öntet ne legyen túl sok és túl híg, így jobban összefogja a salátánk összes résztvevőjét.)

A végén lehet díszítésként némi snidlinget a tetejére vágni.

Fincsi!

rizi

falafel vs munkaebéd

ma ettem egy finom falafelt, természetesen a humus barban, de nem is az alkotmány utcában, hanem a kertész utcában. itt indult a cég. itt készültek az első igazi izraeli, közel keleti FALAFELek. és persze ingyen kaptuk a nana-t, ahogy az itt szokás, ami a nagyon édes menta tea.

aztán landoltam az irodában, ahol megkaptam a magamét a teletál jóvoltából. az alma leves igazán finom, de sajnos olyan volt, mint a magyar gyümölcs levesek, azaz tejszínes és én tej(cukor)érzékeny vagyok. a sárga rizs az semmi újat nem mutatott, de nem is vártam azt és hozzá a csirke feledhető, bár hála istennek nem rossz. igaz a leves finom volt, nagyon, sőt kimondottan új volt.

az esti mccafé sütik igazán finomak, de nagyon tömények voltak, jól esett rá egy kellemes nyári alma friss üdesége.

lángos és tea a fény utcán

mai munkaebédemet kezemben tartottam, langyos volt és piros, fokhagymától illatos. lángos volt, nehéz, de finom, valamilyen botor ötlettől vezérelve íztelen kecsöpben tocsogó “bolonyai” szószos kiadást tetettem rá utána az egészségem érdekében (magamhoz) vettem 3 szép barackot.

a volt demmer’s teaház, ma sommerset néven várja vendégeit. így engem is. pai mu tan-t ittam, amit eléggé szerettem mindig, de most kicsit túláztatta a lányka, mindenesetre sokkal kellemesebb volt a testemnek, mint a nehéz lángos.

augusztus 20 vs. 21

augusztus huszadikán bruncholtunk rizivel a dérynében.

a limonádék már beváltak, szőlős bodza és menta. a bodzában félbevágott hatalmas szőlő szemek úsznak, míg a menta olyan, mint egy most kiolvadt spenót püré, legalábbis látványra, de ízvényre sem ismerős. nem tictac, se nem orbit és még csak nana (közel-keleti menta tea) sem, hanem cukor sziruppal és lime juice-szal turmixolt menta csokor.

ellenben a főétel nem igazán magasodott ki.

a hekkem íztelen volt, az ajváros garnírung meg olyan volt, mintha mélyfagyasztott főtt burgonya lett volna benne; a másik adag sem sikerült olyan kifőzdeien jóra, mert a borjúpörkölt már túl omlós lett és a nokedli puha.

a kávé megint finom volt.

aztán a várban a ruszwurm (a másik szamos) fagyijait nyaltuk, ami igazán fincsi volt.

este visszatértünk az országtortára a dérynébe, ami megint nagyon, nagyon finom volt.

augusztus 21.

iroda, rendelés, félkész pizza a mob pizzériából a kolosy térről. 3x ettem ilyet, de többet remélem nem… brrr

szeretünk enni…

sziasztok, rövidesen egyszerűsítünk a blog címén és élesítjük a http://rizibizi.hu címet.

ennek a blognak a szubjektív éttermi kalauz szerepet adtuk.

ímmel-ámmal eszünk máshol, mint itt, de itthoni élményeinket – lábasból, hideget állva a konyhában, vagy szépen terített asztal barátoknak, esetleg indoor piknik, vagy mélyhűtött pizza, diéta – osztjuk meg veletek.

remélem legalább egy kicsit ti is élvezitek majd írásainkat.

ciao,

bizi