falafel, rebarbara torta és bkool (burger king) ;)

fura kavar volt a mai gasztro tapasztalataimban…

ettem reggel itthon egy finom kakaóscsigát hozzá egy isteni kakaót rizi jóvoltából.

aztán kv a művészben, ami nagyot fejlődött, szebb és nagyobb italkínálatú lett. danesi a kv, amit nagyon nagyon szeretek.

1kor meetingem volt, előtte beugrottam az alkotmány utcai hummus barba, amit már korábban is említettem. ez is isteni falafelt és nanát szolgált fel. 5ös

eztán a fruccola felé vettem utam, ahol végre találtam rebarbara tortát, ami savanyább volt, mint bármi, amit valaha gondoltam, h lenni tud. 4es

aztán rizivel – aki állítólag borzalmas szendvicseket csinált ma ebédre magának – beugrottunk 1 jeges kv-ért (rizi) és egy epres-kekszes bkool-ért (bizi) egy burger king-be, ami a várakozásoknak megfelelő volt. 4es alá, bár a jeges kv érdemel egy erős 4est, igaz, vagy 5 percig kellet rá várni

vacsorára meg megettem a teletál által kiszállított nem túl finom borsó levest, szinte már teljesen feloldódott vajgaloskákkal és majd’ menza ízű levével, majd a teljesen íztelen csirkemell aprólékot, valamilyen sárgás színű szósszal és pehely burgonyapürével. ez amolyan 2es alá kaja volt.

bizi

falafel vs munkaebéd

ma ettem egy finom falafelt, természetesen a humus barban, de nem is az alkotmány utcában, hanem a kertész utcában. itt indult a cég. itt készültek az első igazi izraeli, közel keleti FALAFELek. és persze ingyen kaptuk a nana-t, ahogy az itt szokás, ami a nagyon édes menta tea.

aztán landoltam az irodában, ahol megkaptam a magamét a teletál jóvoltából. az alma leves igazán finom, de sajnos olyan volt, mint a magyar gyümölcs levesek, azaz tejszínes és én tej(cukor)érzékeny vagyok. a sárga rizs az semmi újat nem mutatott, de nem is vártam azt és hozzá a csirke feledhető, bár hála istennek nem rossz. igaz a leves finom volt, nagyon, sőt kimondottan új volt.

az esti mccafé sütik igazán finomak, de nagyon tömények voltak, jól esett rá egy kellemes nyári alma friss üdesége.

lángos és tea a fény utcán

mai munkaebédemet kezemben tartottam, langyos volt és piros, fokhagymától illatos. lángos volt, nehéz, de finom, valamilyen botor ötlettől vezérelve íztelen kecsöpben tocsogó “bolonyai” szószos kiadást tetettem rá utána az egészségem érdekében (magamhoz) vettem 3 szép barackot.

a volt demmer’s teaház, ma sommerset néven várja vendégeit. így engem is. pai mu tan-t ittam, amit eléggé szerettem mindig, de most kicsit túláztatta a lányka, mindenesetre sokkal kellemesebb volt a testemnek, mint a nehéz lángos.